Tovább lúgosodom… :)
Korábban már említettem, hogy 2007 májusában voltam egy ESG vizsgálaton. Miközben a savtalanítás témakörben nyomoztam, villant csak belém, hogy ez a vizsgálat éppen a különböző szervek pH értékét méri, tehát a legideálisabb eszköz a savasodás kimutatására. Ezért 2008 februárjában megint elmentem egy ESG vizsgálatra (ez még a SuperGreens szedése előtt volt).
Mozgás, krétapor, szódabikarbóna, savtalanítás…
A teljesítmény mérésére úgy gondoltam a legmegfelelőbb módszer a kardioedzés. Ennek során a gép méri a szívveréseim számát, és ennek megfelelően növeli vagy csökkenti a teljesítményt. Az én koromnak (40 év) megfelelő pulzusszám állóképesség növelő edzésekhez a 153. Ezért úgy döntöttem, hogy hetente egyszer, vasárnap délelőtt kardioedzést végzek a következő módon: futószalagon 25 percet futok fix 153-as pulzusszámmal.
Arra ügyeltem, hogy a futások előtt két órával ne egyek semmit. A vasárnapi időbeosztásom (felkelés, reggeli, stb.) ráadásul nem is változik, így azonos körülmények állnak rendelkezésre az összehasonlításhoz.
Vajon hogyan kellene étkeznünk?
A Tesztoszteron cikkében, de más savtalanítással foglalkozó írásokban is azt olvastam, hogy a savasodás modern, civilizációs betegség, és hogy őseink ezzel szemben baromi egészségesen táplálkoztak. Ezek az írások elmondják, hogy az ősember gyűjtögető életmódja miatt mennyi bogyót meg gyökeret zabált a nagy ritkán elejtett husi mellé. De azt mesélje el már nekem valaki, hogy mi történhetett a törzsben akkor, mikor elejtettek egy mamutot? A négy tonnás állat mellé gondolom begyűjtöttek 12 tonna spenótot, hogy ösztönösen kompenzálják a savasodást amit okoz?